Számlálós-nevezős törtek 4/b. – Szorzás, osztás törttel

Hogyan végezzük el a szorzást és az osztást, ha a szorzó, illetve az osztó nem egész szám, hanem számlálós-nevezős tört? Ebben a bejegyzésben látható feladatokból és azok alapján felírt szabályokból minden kiderül…

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 4/a. – Szorzás, osztás egész számmal

Hogyan szorzunk és osztunk számlálós-nevezős törtet egész számmal? Milyen szabály alapján tudjuk elvégezni ezeket a műveleteket? Milyen lépések szükségesek a hibátlan feladatmegoldáshoz? Mi a különbség  a természetes számmal, illetve az egész számmal történő műveletvégzés között? Hogyan jelölhetjük a negatív törteket?
A válaszok megtalálhatók a bejegyzésben…

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 3/b. – Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan tudunk összeadni, illetve kivonni különböző nevezőjű törteket? Milyen lépéseket kell végrehajtani? Mire ügyeljünk a feladatok megoldása során, hogy hibátlan legyen a megoldásunk? Milyen “mondókák” lehetnek a segítségünkre? Hogyan rövidíthetjük a megoldás menetét anélkül, hogy az befolyásolná a feladat végeredményét?

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 3/a. – Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan lehet összeadni és kivonni azokat a számlálós-nevezős törteket, melyeknek egyenlők a nevezői? Mit tegyünk egy-egy ilyen összeadás vagy kivonás során? Milyen lépéseket célszerű végrehajtani a hibátlan eredmény eléréséhez?
Ha ezekre a kérdésekre keresi a választ, akkor a legjobb helyen jár. Olvassa csak tovább!

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 1. – Ismerkedés a számlálós-nevezős törtekkel

Hogyan lehet felismerni a számlálós-nevezős törteket? Milyen az alakjuk? Hogyan ejtjük ki a nevüket? Mi-mit jelent egy számlálós-nevezős törtben? Hogyan ábrázoljuk a számlálós-nevezős törteket? Honnan tudjuk, hogy egy (pozitív) tört értéke milyen viszonyban van az 1 egésszel?
Ha tovább olvassa ezt a bejegyzést, akkor ezen kérdések mindegyikére megtalálhatja a választ.

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Törtek megszüntetése az egyenletben

Egy korábbi bejegyzésben már szó volt arról, hogy miképpen lehet megoldani az elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket. Abban olvasható, hogy az első lépés – természetesen, ha az egyenletben van tört –, hogy megszüntessük a törteket.
Az eltávolításukhoz kétféle módszert szoktak alkalmazni és mindenki a saját belátása szerint kiválaszthatja azt, amelyik neki könnyebben megy, vagy a végrehajtása biztonságosabb.

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Végtelen szakaszos tizedestört felírása számlálós-nevezős tört alakban

Ebben a bejegyzésben folytatom a tizedestörtek és a számlálós-nevezős törtek közötti átalakítás megvalósítását. Most a végtelen szakaszos tizedestörtnek keressük meg a számlálós-nevezős tört alakját.

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek felírása tizedestört alakban

Egy korábbi bejegyzésben (Számhalmazok a matematikában) szó volt a tizedestörtek valamint a számlálós-nevezős törtek közötti kapcsolatról. Az alábbiakban belátjuk, hogy miként lehet átalakítani a számlálós-nevezős törteket tizedestörtté.
Ehhez előismeretként két dologra van szükségünk:
1) az írásbeli osztás elvégzésének – technikai – ismeretére, valamint
2) a törtvonal: osztás jelentésére.

Tovább a teljes bejegyzéshez…