Százalékszámítás – Tört rész és a százalékszámítás kapcsolata

Hogyan kapcsolódik a tört rész számítása a százalékszámításhoz? Milyen átalakítást kell (célszerű) elvégezni? Ebből a bejegyzésből kiderül: Hogyan tudunk százalékszámítást végezni annak ellenére, hogy még nem is tanultunk a százalékszámításról?
Csak tessék tovább olvasni…

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 6/b. – Egészrész kiszámítása

Az egész rész kiszámítására akkor lehet szükség, amikor ismerjük a törtrészt és arra vagyunk kíváncsiak, hogy az vajon mennyinek a törtrésze? A hozzá tartozó feladat szövege a következő lehet: A 180 mennyinek a 3/8 része? Az alábbiakban erről is szó lesz, de ami még fontosabb: hogyan tudjuk eldönteni egy feladatról, hogy a tört részt vagy az egész részt kell kiszámítani.

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 4/b. – Szorzás, osztás törttel

Hogyan végezzük el a szorzást és az osztást, ha a szorzó, illetve az osztó nem egész szám, hanem számlálós-nevezős tört? Ebben a bejegyzésben látható feladatokból és azok alapján felírt szabályokból minden kiderül…

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 4/a. – Szorzás, osztás egész számmal

Hogyan szorzunk és osztunk számlálós-nevezős törtet egész számmal? Milyen szabály alapján tudjuk elvégezni ezeket a műveleteket? Milyen lépések szükségesek a hibátlan feladatmegoldáshoz? Mi a különbség  a természetes számmal, illetve az egész számmal történő műveletvégzés között? Hogyan jelölhetjük a negatív törteket?
A válaszok megtalálhatók a bejegyzésben…

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 3/b. – Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan tudunk összeadni, illetve kivonni különböző nevezőjű törteket? Milyen lépéseket kell végrehajtani? Mire ügyeljünk a feladatok megoldása során, hogy hibátlan legyen a megoldásunk? Milyen “mondókák” lehetnek a segítségünkre? Hogyan rövidíthetjük a megoldás menetét anélkül, hogy az befolyásolná a feladat végeredményét?

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 3/a. – Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan lehet összeadni és kivonni azokat a számlálós-nevezős törteket, melyeknek egyenlők a nevezői? Mit tegyünk egy-egy ilyen összeadás vagy kivonás során? Milyen lépéseket célszerű végrehajtani a hibátlan eredmény eléréséhez?
Ha ezekre a kérdésekre keresi a választ, akkor a legjobb helyen jár. Olvassa csak tovább!

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 2. – Egyszerűsítés, bővítés, vegyestört, reciprok érték

Ebben a bejegyzésben olyan fontos műveletekről lesz szó, melyekben mindössze egy darab törtre van szükség az adott művelet elvégzéséhez. Ilyen műveletek a törtek egyszerűsítése, bővítésevegyestört alakja valamint a törtek reciprok értéke.

Tovább a teljes bejegyzéshez…

Számlálós-nevezős törtek 1. – Ismerkedés a számlálós-nevezős törtekkel

Hogyan lehet felismerni a számlálós-nevezős törteket? Milyen az alakjuk? Hogyan ejtjük ki a nevüket? Mi-mit jelent egy számlálós-nevezős törtben? Hogyan ábrázoljuk a számlálós-nevezős törteket? Honnan tudjuk, hogy egy (pozitív) tört értéke milyen viszonyban van az 1 egésszel?
Ha tovább olvassa ezt a bejegyzést, akkor ezen kérdések mindegyikére megtalálhatja a választ.

Tovább a teljes bejegyzéshez…